11 jún

Facebook nyugták számla helyett?

Minap egyik Facebook csoportban valaki rémülten kérdezte, hogy miért nyugtát ad a portál számla helyett. Először nem is értettem a kérdést, de aztán utánajártam a dolognak.

Facebook számla

Eddig ugyebár így nézett ki a Facebook számla ahogy ezen a képen is láthatjátok. Ez egyike az utolsó számláimnak, május 31. a dátum rajta. Ezt 1-2 napon belül töltöttem le a hirdetéskezelőből. Mivel azóta nem volt újabb levonása a portálnak, ezért ugye számlám se készült.

De amikor utánamentem ennek a “nyugtás” kérdésnek, akkor kiderült, hogy a Facebook szépen megváltoztatta a számlaképét, és ugyanez a számlám most már így néz ki:

Facebook nyugta

Persze jogos a kérdés, hogy akkor most ez nem is számla, és akkor hogyan számoljuk el?

Aggodalomra semmi ok, az alján ugyanúgy szerepelnek a szükséges adatok az elszámoláshoz (cégnév, cím, közösségi adószám, és az áfára való utalás is):

Facebook nyugta

És ha már az áfánál tartunk, akkor ne feledkezz meg róla, hogy ez nem egy “áfamentes” ügylet, és “De jó, senkinek se kell áfát fizetnie rá!”, hanem egy ún. fordított adós ügylet, ahol a vevőnek (azaz nekünk) kell a saját országában a saját áfáját befizetni rá.

Ha érdekel ez a téma bővebben, pl. hogy kinek és hogyan éri meg ezeket elszámolni, egy alanyi mentes pl. hogyan jár legjobban stb. az ebből a régebbi blogbejegyzésemből kiderül!

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.06.11., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

 

04 jún

Te ismered az egyszerűsített foglalkoztatás buktatóit?

Pár hete foglalkoztam a háztartási alkalmazottakkal. Beszéljünk most egy kicsit az egyszerűsített foglalkoztatásról is. Amiről általában mindenkitől csak azt hallom, hogy ez egy nagyon egyszerű forma és “csak” napi 1.000/500 Ft a közteher rá. De mint tudjuk, az ördög a részletekben lakozik!

egyszerűsített foglalkoztatás

Szóval valóban a foglalkoztatás egy egyszerűbb formájáról van szó. Viszont főleg olyan helyeken érdemes ezt választani, ahol sokszor van szükség beugrósokra 1-1 napra. De vigyázat, ha pl. éjszakai foglalkoztatásról van szó, és éjfél után is dolgozik az illető, akkor az már két naptári napnak számít!

TIPP: A bejelentést már nem csak a 17T1042E-es nyomtatványon vagy telefonon tehetjük meg, hanem applikáción keresztül is. Csak az EFO Bejelentő nevű appot kell letöltened a telefonodra. 😉

Az még nagyjából sokak számára ismert is, hogy maximum 5 egymást követő napon lehet valakit így foglalkoztatni, egy hónapon belül maximum 15 napot, egy éven belül pedig egy munkáltató ugyanazt az alkalmazottat maximum 90 napig dolgoztathatja ebben a formában.

Az már kevésbé ismert, hogy alapbérként ill. teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a (2017-ben 623 Ft/óra), garantált bérminimum esetén a 87%-a (2017-ben 806 Ft/óra) jár. Természetesen ettől több is lehet, a közteher minden esetben csak 1.000 Ft vagy 500 Ft/nap lesz. Viszont ha a minimálbér kétszeresét meghaladó összeget adunk, akkor az a feletti rész már költségként nem elszámolható a munkáltatónál.

Arról pedig tulajdonképpen elég sok munkáltató elfelejti tájékoztatni alkalmi munkavállalóit, hogy bizony lehetséges, hogy neki SZJA fizetési kötelezettsége fog keletkezni. A munkáltatónak ugyan nincs adóelőleg levonási kötelezettsége. Viszont van egy olyan fogalom, hogy “mentesített keretösszeg”, ami 2017-ben a minimálbérre vonatkozóan 5.870 Ft és 7.410 Ft a szakképzettséget igénylő munkakörökben.

Tehát ha valakinek volt ilyen jellegű jövedelme adott évben, akkor meg kell nézni hogy egyes munkafajták esetén mennyi napot dolgozott, és onnan mekkora volt a jövedelme. Külön-külön ki kell számítani, hogy meghaladta-e az adómentességi keretet vagy sem, és ahol meghaladta, azt a részt be kell írni az SZJA bevallás 1. sorába (munkaviszonyból származó jövedelem), és meg kell rá fizetni a 15%-os SZJA-t.

Ami pedig a munkáltatók számára lehet érdekes, hogy pl. 300.000 Ft-ot meghaladó köztartozás esetén nem lehet ilyen formában foglalkoztatni, illetve meg vannak adva létszámhatárok is:

– ha nincs főállású dolgozó, akkor max. 1 fő foglalkoztatható így,

– 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén 2 fő,

– 6-tól 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén 4 fő,

– 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-a a felső határ.

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.06.04., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

14 máj

Hol találod a NAV-os eSZJA tervezetet?

Már csak 8 nap maradt a személyi jövedelemadó bevallások beküldésére, vagy hogy átnézd a NAV által készített e-SZJA tervezetet. Ha fogalmad sincs, hogy ez utóbbi mi fán terem, és hol is találod, akkor ebből a bejegyzésemből mindent megtudsz róla.

Először is nézzük az elméleti részét a dolognak. Előző években is volt már rá lehetőség, hogy az adóhivatal készítse el az SZJA bevallásunkat, de 2017-től szinte mindenki számára készít egy tervezetet. Kivéve az egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek. Ezek a tervezetek elektronikusan mindenki számára elérhetőek, akár volt valakinek ügyfélkapuja, akár nincs, vagy csak most nyit épp egyet magának. Ha nem akarunk ügyfélkaput nyitni, de kíváncsiak vagyunk a tervezetre, akkor a postai kiküldést még februárban kellett kérni, de bemehetünk személyesen bármelyik NAV ügyfélszolgálatra, és ott is segítenek átnézni.

Mivel a NAV-nak nem áll(hat) minden adat a birtokában, ezért én mindenki számára javaslom a tervezet átnézését, vagy önadózás keretében ugyanúgy egy SZJA bevallás beküldését mint eddig. Igen veszélyes dolog, ha nem teszünk semmit, hiszen akkor fogalmunk sincs, hogy május 22-én mit fognak felkönyvelni az adófolyószámlánkra. Ugyanis ezek a tervezetek automatikusan elfogadásra kerülnek majd.

Most pedig nézzük, hogy ha van ügyfélkapunk, akkor hol is találjuk ezt a tervezetet. Ugyanis sokan várták, hogy majd automatikusan kiküldik nekik ezt a tervezetet a tárhelyükre, de nem jött róla ugyebár e-mail. Szóval mutatom képekben a lépéseket.

  1. Két helyről is elérhetjük a felületet. Az egyik az adóhivatal honlapjának kezdő képernyője (nav.gov.hu):

    nav.gov.hu

  2. Kattintsunk a nagy zöld felületre! Vagy ha a magyarorszag.hu-ról szeretnénk megtalálni, akkor az eSZJA Portált keressük, és arra kattintsunk. Ekkor ide jutunk:

    eSZJA Portál

  3. Itt ismét a szép zöld gombra kell kattintani, azaz az e-SZJA-ra. Ekkor átjutunk arra a felületre, ahol már meg tudjuk adni az ügyfélkapus belépési adatainkat:

    ügyfélkapus belépési adatok

  4. A következő képernyőn két csempét találunk. Az első tartalmazza a tervezetet, a másodikra kattintva pedig az adónk 1+1%-ról tudunk rendelkezni:

    tervezet és 1+1%

  5. Az “Átnézem” gombra kattintás után ezt a képernyő fog megjelenni, ahol a “Teljes tervezetre” kattintva feljön a tervezet képe, és össze tudjuk hasonlítani a kifizetőktől kapott igazolásainkkal az adatokat:

    SZJA tervezet

  6. Ha teljesen rendben találtuk a dolgot, akkor már csak az “Elfogadom” gombokra kattintva végig kell menni az elfogadás folyamatán, és véglegesíteni a dolgot.

Saját tapasztalatom az, hogy akinek csak munkaviszonyból származó jövedelme volt tavaly, ott nagyrészt hibátlan adatokat fogunk találni. Viszont ha már ingatlan bérbeadásunk, ingóság értékesítésünk, tőzsdepiaci ügyletből származó jövedelmünk, akkor mindenképpen saját SZJA bevallást kell beadnunk, mert ezek jó részéről a NAV nem rendelkezik kellő adatokkal, és nem tünteti fel a terezetben.

Ez a helyzet akkor is, ha valamilyen kedvezményt szeretnénk visszaigényelni (családi adó és járulék, vagy esetleg a súlyos fogyatékosság miatti kedvezményt). Ugyanis ezekről is csak azokat az adatokat ismerni a NAV, amit év közben érvényesítettünk. De hogy esetleg év végén szeretnénk visszaigényelni a maradékot, azt magától nem teszik bele a tervezetbe. Legutóbbi esetben pl. olyat láttam, hogy a családi adókedvezmény csak februártól volt beállítva az illetőnek, mert valószínűleg a januári bérszámfejtést már lekéste a nyilatkozata év elején. Persze az adóhivatalnak nem jutott volna eszébe magától azt az egy hónapra eső 10.000 Ft-ot az egy gyerek után visszaadnia. 🙁 Elvileg ezeket lehetséges javítani itt az eSZJA Portálon is. Bár én szakmai ártalom miatt egyszerűbbnek tartottam ilyen esetben inkább egy 1653-as (aminek új neve 16SZJA) bevallást elkészíteni. 😉

Ha te is ez utóbbit készíted, akkor itt találsz egy kis segítséget, hogy hogyan tudod a kész bevallást feltölteni az ügyfélkapudon.

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.05.14., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

30 ápr

Etsy számlák rejtélye

Sok olyan kézművessel találkozom, akik jelen vannak az Etsy-n, de eddig csak egyetlen olyan volt, aki tudta, hogyan jár el helyesen az Etsy-től kapott számlával. Ezért most erről szeretném megosztani az igazságot, és szétoszlatni a tévhiteket.

Szóval végre sikerült az Etsy rendszeréből kapnom egy számlát, amin a felület a saját jutalékát számlázza le hó végén. Nem volt egyszerű, mert kicsit el van rejtve a felületen, de azért megtalálható és letölthető. Így néz ki:

Etsy számla

Kitöröltem belőle az ügyfél adatait a bal felső sarokban, csak a közösségi adószámának az elejét hagytam bent, hogy látszódjon, ő megadta azt a rendszernek. Ennek megfelelően, az Etsy teljesen szabályosan jár el, amikor az írországi leányvállalatán keresztül közösségi számlát küld neki, azaz 0% VAT-ot (áfát) számol fel. Ez nem azt jelenti, hogy áfa mentes az ügylet, hanem hogy az áfát a vevőnek kell megfizetnie a saját országában!!! Tehát ebben az esetben itthon a 65-ös bevallásba be kell vallani az ilyen ügyletek áfáját fizetendőként (és ha áfásak vagyunk, akkor betehetjük levonhatóként is), valamint még A60-as közösségi összesítő nyilatkozatot is kell róla adnunk következő hó 20-ig.

közösségi értékesítés

Etsy adatai

Viszont a kézművesek többsége nem áfás, hanem alanyi mentes vállalkozásban végzi a tevékenységét. Nekik bizony ez problémát okoz, ugyanis rendkívüli havi áfa bevallást kell adniuk minden olyan hónapról, amikor ilyen számlát befogadtak. Nem tudom, hogy lehetséges-e náluk közösségi adószám nélkül regisztrálni, és magánszemélyként igénybe venni a szolgáltatásukat, de egy próbát megér és talán érdemes velük felvenni a kapcsolatot ha rájössz, hogy számodra ez az adminisztráció és áfa fizetés kedvezőtlen. Viszont arra figyelj, hogy akkor már nem is számolhatod el költségként a vállalkozásodban!

A közösségi számlázás szabályairól ebben a blogbejegyzésemben olvashatsz, az alanyi mentesek speciális esetéről pedig külön itt.

Ha pedig te jelen vagy és hirdetsz Facebook-on is, akkor érdemes átnézned ezt a bejegyzésemet is, hiszen ők is Írországból számláznak, és ugyanez a szitu a számláikkal.

TIPP: Gyorsan nézd meg, hogy neked milyen számlát állít ki az Etsy (és a persze a Facebook, ha az is érint), és döntsd el, hogy szeretnél-e rá még itthon áfát fizetni, vagy inkább nem számolod el vállalkozásodban!

Időközben kaptam egy számlát, amin az Etsy felszámítja az áfát, azaz itt az ügyfél nem adta meg a közösségi adószámát. Ha e mellett a megoldás mellett döntesz te is, akkor így fog kinézni a számla:

Etsy számla

—————————————————————————————————-———————————

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.04.30., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

09 ápr

Háztartási alkalmazottak adózása

Pár hete felmerült kérdésként egy konzultációmon, hogy hogy is van ez a háztartási alkalmazott dolog a jogszabályban. Akkor megígértem az illetőnek, hogy utánajárok, és készítek róla bejegyzést is, hisz többeket is érint ez a dolog.

háztartási alkalmazott adózása

Először is tisztázzuk melyik törvény szabályozza a magánszemélyek között létrejövő háztartási munka végzésére vonatkozó jogviszonyt. Ez nem más mint a 2010. évi XC. törvény. Ebben adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak nevezi azt a jogviszonyt ami természetes személyek között jön létre a következő tevékenységekre: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Hangsúlyoznám, hogy csak ezek a tevékenységek tartoznak bele, tehát mondjuk kisebb háztartási karbantartások már nem, illetve hogy ezek mind a megbízónk otthonában kell, hogy történjenek.

Másodszor nézzük milyen adminisztrációs szabályok vonatkoznak erre a foglalkoztatási formára:

  1. A foglalkoztatás megkezdése előtt a foglalkoztató a ’T1043H-jelű adatlapon saját ügyfélkapuján keresztül vagy telefonon, a 185-ös számú ügyfélvonalon tudja bejelenteni háztartási alkalmazottját (papír alapon erre nincs lehetőség). Fontos, hogy ez a foglalkoztatás megkezdése előtt megtörténjen, mert egyébként 100e Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A bejelentés történhet egy hónapra vonatkozóan, de akár egyszerre több hónapra előre is, viszont visszavonni max. 24 órán belül lehetséges csak. Tehát ha később derül ki, hogy következő hónapokban mégse fog már nekünk dolgozni az illető, akkor buktuk a dolgot.
  2. Számomra is meglepő, de csak 1.000 Ft-os regisztrációs díjat kell fizetnie a foglalkoztatónak havonta az alkalmazottja után. Ennek mértéke független attól, hogy mennyit dolgozik az alkalmazott, és attól is, hogy mennyi a keresete. A befizetést mindig következő hó 12-ig kell megtenni az alábbi számlára: NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számla – 10032000-01076215
  3. Ez a foglalkoztatási forma nagyon hasonlít az egyszerűsített foglalkoztatáshoz, de még annál is egyszerűbb, ugyanis itt még ’08-as bevallást sem kell készítenie hó végén a foglalkoztatónak, illetve az alkalmazottnak se kell feltüntetnie az ebből származó bevételét az év végi SZJA bevallásában. Ha az előbbi két pont időben mulasztás nélkül teljesül, akkor ez teljes mértékben adórendszeren kívüli adó és járulékmentes jövedelem lesz.
  4. Fontos tudni, hogy ez a foglalkoztatási forma nem keletkeztet az alkalmazottnál biztosítási jogviszonyt, azaz nekik továbbra is saját maguk után kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2017-ben: 7.110 Ft), kivéve ha van máshol TB-t eredményező jogviszonyuk. Az egészségügyi szolgáltatási járulék alá való be- illetve kijelentkezés mindig a ‘T1011-es nyomtatványon történik.
  5. A háztartási alkalmazott a bevételéről igazolást kérhet foglalkoztatójától. Ehhez segítség a NAV honlapján található alábbi igazolásminta.

Hogy mi nem tekinthető pl. háztartási munkának vagy hogy mi a helyzet több foglalkoztató esetén, arról a NAV 47. számú füzetében bővebben olvashatsz, ha érint téged a téma, mindenképpen javaslom a törvényen kívül még ezek tanulmányozását is.

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.04.09., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

26 Már

Hogyan tölts fel nyomtatványt az ügyfélkapudon?

Legújabb videómban azt mutatom meg, hogy az ÁNYK-ban megjelölt nyomtatványokat, hogyan is lehetséges a magyarorszag.hu-n keresztül feltölteni.

Különösen hasznos ez most a bevallási szezonban, hiszen akik maguknak készítenek el bármilyen bevallást, azt következő lépésben fel is kell tölteniük az ügyfélkapun keresztül.

Ha pedig egyéb hasznos videókra vagy kíváncsi látogasd meg YouTube csatornámat ide kattintva!

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.03.26., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

12 feb

Cég mellett katás egyéni vállalkozás?

Gyakori kérdés, hogy ha valakinek van cége is és egyéni vállalkozása is, akkor mik a járulékfizetési szabályok. Sok függ attól, hogy a cég Kft vagy Bt, és ott milyen jogviszonyunk van. Nézzük végig az eseteket!

cég és katás egyéni vállalkozás

Ha egyszemélyes Kft-nk van, ahol tagok és ügyvezetők is vagyunk, akkor bizony képbe kerül a minimális járulékfizetés szabálya, azaz legalább a minimálbér/garantált bérminimum után itt kell megfizetni a járulékokat. Ügyvezetők lehetünk munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban (társasági szerződésben kell szabályozni), de ha e mellett még személyesen is közreműködünk (azaz mi végezzük fizikailag a tevékenységet), akkor az is valamilyen jogviszonyban történik (munkaviszony vagy tagi jogviszony). Tagi jogviszonynál a járulékok alapja nem is a bruttó bér, hanem legalább a minimálbér másfélszerese (egészségbiztosítási járulékok és munkaerőpiaci járulék), illetve 112,5%-a (szociális hozzájárulási adó) lesz, ezért jelenleg sokkal kifizetődőbb, ha munkaviszonyban látjuk el a tevékenységünket. Persze csak ha azt a társasági szerződés megengedi.

Többszemélyes Kft esetében már lehet variálni azzal, hogy ki lesz az ügyvezető, és azt milyen jogviszonyban látja el. Függ ugye attól is, hogy van-e esetleg máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonya, esetleg nappali tagozatos hallgató vagy nyugdíjas az illető. Ez utóbbiak esetében ugye nem kerül képbe a minimális járulékfizetés.

Bt-nél ugyanezek a dolgok csak a beltagra és ügyvezetőre vonatkoznak, a kültag lehet részmunkaidős munkaviszonyos is. Illetve ne feledd, hogy a Bt lehet katás is! Ez hatalmas előny a Kft-vel szemben jelenleg, és sokan ki is használják az ebben rejlő lehetőségeket. Pl. lehet katás egyénije és katás Bt-je is valakinek (persze ott akkor ő csak kültag lehet), egyikben 50e Ft-ot fizet, másikban 25e-t.

Nézzük meg akkor, hogy pontosan mi a helyzet ha cégünk mellett van egyéni vállalkozásunk is, ugyanis sokan szeretnék valahogy “megúszni” ezt a minimális járulékfizetést. Ha normál egyéni vállalkozásunk van, akkor eldönthetjük, hogy ott vagy a cégben fizetjük meg ezt a járulékot. Mivel az egyéni vállalkozónál fel se merül a munkaviszony lehetősége, ezért okosabb dolog a cégben ilyet létrehozni, és ott fizetni a 8 órás járulékokat. Ha katás az egyéni vállalkozásunk, akkor viszont egyértelmű, hogy csak 25.000 Ft-os katások lehetünk, mert a minimális járulékot a cégben kell megfizetni. Nagyon fontos, hogy azt nem lehet, hogy 50.000 Ft katát fizetünk, a cégben meg semmit, egyszerűen erre nincs lehetőség.

Mi lehet akkor a megoldás?

Ha a cégünkbe mi csak tagok leszünk, és valaki más lesz az ügyvezető, valamint személyesen se közreműködünk, akkor ott már nem lesz érvényes ránk a minimális járulékfizetési szabály, tehát katásként nyugodtan fizethetünk 50.000 Ft-ot. Persze ilyenkor az ügyvezetőnket valamilyen jogcímen díjazásban kell részesítenünk, tehát utána is fizetni kell valamennyi járulékot. Érdemes kiszámolni, hogy melyik felállással hogy járunk anyagilag.

Kíváncsi vagy rá mi az a 3 hiba, amit nem szabad elkövetnie egy katásnak? Akkor szerezd meg erről szóló tanulmányomat itt:

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.02.12., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

08 jan

Katások is igényelhetnek vissza áfát?

Számtalan katás kérdésbe futok bele nap mint nap, főleg most hogy 12 millióra emelték a kata éves bevételi határát, azaz eddig fizetjük a tételes adót és felette van csak a +40% kata. Tegyünk rendet most egy kicsit a fejekben kata-áfa témakörben!

Katások is igényelhetnek vissza áfát?

A címben szereplő kérdésre egyébként az egyszerű válasz az, hogy: “Persze, ha áfás!” De olvass tovább, mert a kata mellett az áfáról is sok hasznosat megtudhatsz ebben a bejegyzésben!

Nagyon fontos, hogy a KATA egy adózási mód, ami válaszható. Többségében egyéni vállalkozók és betéti társaságok választják, de egyéni cégek és közkereseti társaságok is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az áfa pedig egy adó (ami alap esetben 27%), ami alól csak akkor tud bárki mentesülni, ha alanyi mentességet választ az elején (vagy év végén a következő évre, ha tudja teljesíteni a feltételét), vagy ha esetleg olyan tevékenységet végez, ami “tárgyi mentes”, azaz maga a tevékenység mentesül az áfa alól. Ez utóbbiból már egyre kevesebb van, tipikusan ilyen a biztosítós tevékenység, az akkreditált oktatás, humán-egészségügy stb.

Szóval egy katás egyéni vállalkozó vagy Bt lehet alanyi mentes, de akár áfás is. Persze mivel a katások többnyire szellemi tevékenységet végzők, akiknek nagyon kevés a költségük, ráadásul nagyrészt magánszemélyeknek értékesítenek, ezért számukra teljesen tökéletes az alanyi mentesség is. Viszont ha cégek a vevőink, akkor sokszor elvárják tőlünk, hogy áfásak legyünk, vagy legalábbis nem veszítünk semmit azzal se ha áfásak vagyunk, hiszen ők kifizetik nekünk a nettó + áfát, nincs ezzel semmi probléma.

2016-ban az alanyi mentesség és a kata bevételi határa is egyaránt 6 millió forint volt. Talán ezért is mosódott össze ez a két fogalom sokak fejében. 2017-ben az alanyi mentesség értékhatárát 8 millióra, a katáét 12 millióra emelték.

Hogy ez mit jelent pontosan?

Annyit, hogy aki alanyi mentes és az is szeretne maradni, az 8 millió forint bevételig nyújtózkodhat, hiszen felette már áfa körbe kell lépnie, és ott is kell maradnia a következő két adóévben is. Aki viszont eddig is áfás katás volt, annak tényleg duplájára nőtt a kerete. Eddig nettó 6 millió forintot számlázhatott ki 40%-os különadó nélkül, idén pedig már nettó 12 milliót.

Aki áfás, az áfát számít fel a kiállított számláiban a nettó árbevételére, és ilyenkor természetesen az áfás költségei áfa tartalmát visszaigényelheti, azaz levonásba helyezheti a fizetendővel szemben. Ez azt jelenti, hogy nekik időszakonként áfa bevallást kell beküldeni, és abban az időpontban áfafizetési határidő is van. Ehhez sokszor célszerű inkább könyvelő segítségét igénybe venni, mert nem biztos, hogy mindenki tisztában van az áfalevonhatóság pontos szabályaival (mikor, minek az áfáját vonhatjuk le, mert azért az nem olyan egyszerű, van számos kivétel szabály). Illetve tudni kell, hogy a 2015. januárja óta indult vállalkozások már havi áfásak, régebben az indulók negyedévesek voltak. Egyébként az áfa gyakoriságot nem induló vállalkozásoknál ilyenkor januárban határozza meg a NAV és attól függ, hogy mennyi áfát fizetett  összesen valaki két évvel korábban. Aki eléri az 1 millió forintot, az havi, a 250.000 forintot, az negyedéves bevalló lesz, ez alatt pedig éves gyakoriságúvá válunk.

Kíváncsi vagy rá mi az a 3 hiba, amit nem szabad elkövetnie egy katásnak? Akkor szerezd meg erről szóló tanulmányomat itt:

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.01.08., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

04 dec

Elektronikus számlák titkai

Mostanában egyre gyakrabban hallom azt a kérdést, hogy vajon bizonyos cégek miért nem tudnak/akarnak e-számlát befogadni. Tegyük tisztába egy kicsit az e-számlák körüli tévhiteket.

A számláknak alapvetően két típusát különböztetjük meg, vannak a papír és az elektronikus számlák. A kettő között a megőrzési kötelezettségben van a legfontosabb különbség, a papír alapú számlák papír alapon élnek és úgy kell őrizni, míg az elektronikusakat pedig ahogy a neve is mondja, elektronikusan.

Papír alapú számlák lehetnek a “régi” számlatömbös számlák, és a számlázó programmal előállított számlák is, amiket ki kell nyomtatni, és papír alapon személyesen vagy postán eljuttatni a vevőnek.

elektronikus számla

Kíváncsi vagy, hogy a Számpatikus mivel számlázz? Kattints ide!

Az elektronikus számlákat ugye csak számlázó programmal/rendszerrel tudjuk előállítani, és a vevő e-mail címének megadásával, a rendszerből továbbíthatjuk azt. Nagyon fontos, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a vevő beleegyezése szükséges ahhoz, hogy ilyen számlát bocsájtsunk ki részére.

Ahogy már írtam is, ezeket elektronikusan kell megőrizni, mégpedig 8 évig. Általában a számlakibocsátó oldaláról ez kisebb gondot jelent, hiszen ha addig előfizetői maradunk az adott programnak, akkor ők többnyire biztosítják a megőrzést. De azért nem árt a biztonság kedvéért magunknak is lementeni. Számlabefogadó oldalról viszont problémásabb a helyzet, hiszen ki kell alakítanunk egy saját rendszert, hogy hogyan őrizzük meg az ilyen típusú költség számlákat. Én mindig mindenkinek azt javaslom, hogy minimum évek szerint (lehet szállítónként vagy más típusonként is) csoportosítva mentse le ezeket saját magának, mert pár év múlva egy esetleges adóellenőrzésnél az e-mailjei között valószínűleg nehezen fogja megtalálni őket. Szóval ez az oka annak, hogy az e-számlák befogadása  nehezen megoldott, főleg a nagyobb cégeknél.

Mi történik ha esetleg a befogadó fél nem elektronikusan őrzi meg ezt a számlát, hanem kinyomtatja? Akkor bizony hatalmas adókockázatnak teszi ki magát. Ugyanis pl. ha levonásba helyezi az áfát egy elektronikus számla kapcsán, majd kinyomtatja, és nem őrzi meg elektronikusan, jön a NAV és kéri elektronikusan, de nem tudja elküldeni nekik, és ekkor bizony áfa hiányt fognak megállapítani… 🙁

Vállalkozó vagy, és szeretnél még hasonló hasznos dolgokat tanulni? Akkor ez a tréning Neked szól!

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2016.12.04., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

25 Sze

Katások táppénzen

Sokszor teszik fel nekem azt a kérdést, hogy katásként lehet-e illetve érdemes-e táppénzre menni. Úgyhogy most ezt a témát vesézem ki egy kicsit.

katások táppénzen

Azt szerintem már mindenki tudja, hogy a főállású katások katás vállalkozásukban biztosítottak és a tételes 50.000 Ft megfizetésével a pénzbeli ellátások alapja csak 81.300 Ft lesz. Ha választjuk a magasabb, 75.000 Ft-os katát, akkor viszont 136 250 Ft. A nem főállásúak, akik 25.000 Ft-ot fizetnek, nem itt, hanem a főállásukban biztosítottak,  tehát nekik katás vállalkozásuk alapján nem keletkezik ellátási alap. Ez általában az alábbi három esetben fontos: nyugdíj, szülés és táppénz esetén.

Az is közismert tény, hogy a tételes adó nem arányosodik le hónapon belül, azaz a katát akkor is meg kell fizetni, ha csak pár napot él a katás vállalkozás adott hónapban.

Persze vannak olyan esetek (szünetelés, táppénz,  szülési szabadság, katonai szolgálat, fogvatartott) amikor nem kell megfizetni a katát, de csak ha egész hónapban fennáll a kieső idő. A szünetelést kivéve van egy speciális 30 napos szabály, azaz csak akkor mentesülünk az adó megfizetése alól, ha több mint 30 napig fennáll mondjuk a táppénz.

Nézzünk erre egy példát, hogy jobban megértsd:
Ha egy kataalany egyéni vállalkozó november 14-től január 9-ig táppénzen van, akkor ebben az időszakban munkát nem végez, bevételt nem szerezhet (kivéve ha van alkalmazottja, de erről kicsit később beszélek még) és folyósítanak neki táppénzt. Novemberre mindenképpen fizetnie kell a katát, mert volt munkavégzés hó elején, decemberre nem kell adót fizetni, viszont januárra egy külön vizsgálatot kell lefolytatni. Ha a kieső időszak első és utolsó hónapjában a munkaképtelen napok száma eléri a 30 napot, akkor nem kell fizetni, ha pedig nem, akkor kell fizetni. A példában novemberben 17 napot, januárban pedig 9 napot nem dolgozott a kisadózó, ez összesen 26 nap, tehát a tételes adót januárra is meg kell fizetni. Ha viszont január 20. lenne a táppénz vége, akkor a katát még januárra sem kellene megfizetni.

Ugye tudod, hogy a nyugdíjasok is lehetnek keresőképtelenek, még ha ők nem is kapnak táppénzt? Attól még a tételes 25.000 Ft kata megfizetése alól mentesülhetnek. Természetesen, hogy ezt jelenteni tudjuk következő hó 12-ig a NAV felé, ehhez szükség lesz valamilyen igazolásra, amire egy táppénzes papír teljesen megfelelő.

Maga a táppénz összege egy 50.000 Ft-os katásnál egyébként 36.000 Ft körül alakul. Persze ez attól is függ, hogy mióta katás, volt-e esetleg máshol biztosítása az elmúlt 9 hónapban stb. Sokan mondják erre, hogy “ezért aztán nagyon megéri katásnak lenni, így lesz majd nyugdíjunk is…” Én erre mindig azt szoktam válaszolni, hogy legyünk vele tisztában, hogy ez az ára annak, hogy kevesebb a katások járuléka mint egy normál vállalkozónak.  Szóval ha valakinek ez fontos, lehet magasabb összegű katát is fizetni, illetve tessék takarékoskodni a nyugdíjas évekre. Azért hatalmas kedvezmény az, hogy éves szinten 6 millió forintot “csak” 600.000 Ft-tal adózunk le.

És akkor a végére még egy érdekesség. Katásoknak is lehet alkalmazottjuk, és ha ők maguk le is betegednek, attól az alkalmazott még dolgozhat és termelheti a bevételt. Természetesen az alkalmazott után fizetjük tovább a járulékot, viszont ha a tételes kata nem kerül megfizetésre, akkor az évei 6 milliós bevételi határunk szépen arányosan lecsökken. Tehát ilyen esetben érdemes azon gondolkodni, hogy mégis inkább megfizetjük az 50.000 Ft-ot azokra a hónapokra is, amíg mi táppénzen vagyunk, minthogy utána a százalékos 40%-os katával adózzuk év végén a keret feletti részt.

Kíváncsi vagy rá mi az a 3 hiba, amit nem szabad elkövetnie egy katásnak? Akkor szerezd meg erről szóló tanulmányomat itt:

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2016.09.28., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

A továbbra is használja az oldalt, akkor elfogadja a sütik használatát. További információk

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az "Elfogadás" gombra kattintva beleegyezik ebbe.

Bezárás