Hogyan is kell kiszámítani, az iparűzési adót? Milyen lehetőségeik vannak a kisebb vállalkozásoknak iparűzési adó tekintetében? Nézzünk egy kis összefoglalást!
A FŐSZABÁLY amit a nagyok és mi kicsik is alkalmazunk az így szól:
Árbevétel – Anyag költség – Eladott áruk beszerzési értéke – Alvállalkozók = Adóalap
Ezt az adóalapot kell megszorozni székhelyünk/telephelyünkön érvényben lévő iparűzési adó mértékével. Ez a jelenlegi törvény szerint max. 2% lehet, de mivel az önkormányzatok szabad kezet kapnak a meghatározásában, ezért mindig meg kell nézni az aktuális település helyi adós rendeletét, mert lehet ettől kedvezőbb is a mértéke, vagy akár iparűzési adó mentes települések is léteznek. Ugye tudjuk kik települnek oda? Tipikusan a székhelyszolgáltatók… Erről van egy tanulságos sztorim, amit ebben a blogbejegyzésben olvashatsz!
+ 1 TIPP: Érdemes azt is megnézni a rendeletben, hogy esetleg van-e adómentességi határ! Önkormányzati rendelet alapján ugyanis mentes lehet a 2,5 millió forintos adóalapot el nem érő vállalkozás (ez településenként változó), illetve ha a háziorvos, védőnő vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
Nézzük egy kicsit át, hogy milyen költségekkel is tudunk itt kalkulálni. Ha pl. gyártással foglalkozunk, akkor ide tartozik az alapanyag, amiből elkészül a termék, vagy a csomagolóanyag, de a szerszámaink is, feltéve hogy nem minősülnek tárgyi eszköznek (azok nem vonhatóak le az IPA-nál). Ha valamilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor eléggé behatárolt, hogy mi az amit anyag költségre tudunk könyvelni, nagyjából csak a tisztítószerek és irodaszerek. Ha kereskedők vagyunk, akkor a jó hír, hogy az áru amit beszereztünk és ugyanolyan formában továbbértékesítünk, az eladott árunak minősül és levonható az IPA számításnál a bevételünkből. Ugyanez a felállás akkor is, ha kiszervezzük a munkát, tehát mi a vevő felé az adott dolgot csak továbbszámlázzuk az árrésünkkel növelten.
A főszabályon túl vannak SPECIÁLIS/EGYSZERŰSÍTETT módszerek is az iparűzési adó meghatározásához. Ezeket az alábbiakban ismertetem:
- A kivásoknak van egy saját módszerük, mégpedig:
KIVA alap x 120% x 2%
Mivel a KIVA alap teljes mértékben eltér az árbevételtől, ezért nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a kivások számára, ez szokott a nyerő módszer lenni, amivel rengeteg iparűzési adót meg tudnak spórolni maguknak.
2. 2023-tól került bevezetésre egy új egyszerűsített sávos adóalap megállapítási módszer, ami nagyban hasonlít a katások régi úgynevezett tételes IPA-jához, csak ezt most bármely kisvállalkozás választhatja, ha belefér a meghatározott árbevétel-keretbe. Az alábbi három sávot különböztetjük meg:
- 12 millió Ft alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások:
önkormányzatonként 2.500.000 Ft x 2% = 50.000 Ft/év - 12-18 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások:
önkormányzatonként 6.000.000 Ft x 2% = 120.000 Ft/év - 18-25 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások, vagy 18-120 millió Ft közötti kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők:
önkormányzatonként 8.500.000 Ft x 2% = 170.000 Ft/év
Ennél a módszernél a 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan kell kiszámítani a bevételt. Ezt a sávos módszert én egyébként tipikusan csak annak ajánlom, aki biztosan tudja, hogy 2.500.000 Ft felett lesz az árbevétele, és nem nagyon lesz anyagjellegű költsége. Akinek pedig sok az anyagjellegű költsége, ott mindenképpen matekozni kell mielőtt ezt a módszert választjuk! Vagy, ha induló vállalkozó vagy, akkor jó megoldás lehet még, hogy majd az első éves tényleges számadataid alapján, következő évben már könnyebben el lehet dönteni, hogy neked ez jó lehet-e. Ha átalányadósként szeretnél technikai segítséget kapni az adminisztrációdhoz, akkor Neked erre az online tanfolyamra van szükséged!
FONTOS: 2023-tól megszűnt a 8 millió alatti árbevételűek 80%-os szabálya, valamint az átalányadósok és a katások saját szabálya is, tehát ezen módszereket kizárólag a 2022-es adóévre vonatkozóan lehet utoljára alkalmazni.
————————————————————————————————————————-
A fenti információ megjelenésének időpontja 2016.03.29., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés 2023.02.14-én frissült.
A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.