Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban még mindig sok a tévhit. Ezeket szeretném eloszlatni ezzel a bejegyzéssel.
Az első és legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy magánszemély vagy vállalkozás ad bérbe, a második kérdés pedig, hogy a bérbevevő magánszemély vagy vállalkozás. Nézzük a lehetőségeket!
A legegyszerűbb variáció, amikor magánszemély ad bérbe magánszemélynek. Réges-régen ehhez adószámot kellett kiváltania a bérbeadónak, 2010. augusztus 16. óta már erre sincs szükség. Egyszerűen a felek kötnek egy bérleti szerződést, a pénz átvételéről pedig mindig készítenek készpénzes bizonylatot, vagy ha utalással történik a fizetés, akkor a bankszámlakivonat lesz a bizonylat. Majd pedig erre a bruttó bérleti díjra a bérbeadó kiszámítja az SZJA-t (EHO-t 2018-tól már nem kell fizetni, előtte is csak akkor kellett ha a bérleti díjból származó jövedelem éves szinten 1 millió Ft felett volt) annak megfelelően, hogy a költségelszámolásos vagy a 90%-os szabályt választotta. Az SZJA-t negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig erre a bankszámlaszámra kell utalni: 10032000-06056353-00000000. Közleménybe csak az adóazonosító jelet (esetleg adószámot ha az is van régről) szabad írni, mert az alapján tudja a NAV beazonosítani az utalást! Végezetül pedig az év végi SZJA bevallásában a bérbeadó feltünteti ezt a jövedelmet a megfizetett adóval együtt, és ha jól számolta év közben az előlegeket, akkor már különbözetet sem kell fizetnie május 20-ig.
FONTOS: 2019-ig ha a közműveket nem íratták át a bérlő nevére, hanem a bérbeadó nevén maradtak, de a bérlő ezt is megtérítette számára, akkor bizony a rezsi összege is bevétel volt a bérbeadónál! Tehát nem volt mindegy, hogy melyik fentebb említett elszámolási módot választotta! 2019. január 1-jétől viszont a rezsi nem minősül se bevételnek, se költségnek ilyen esetben. Egyetlen eset maradt, amikor elszámolható költségként, ha a bérleti díj eleve tartalmazza a rezsi összegét is, és azt nem külön elszámolás alapján téríti meg a bérlő.
A másik leggyakoribb változat, hogy magánszemély ad bérbe vállalkozásnak. Ekkor bizony nem járható az előző út. Sőt, szigorúan TILOS, hogy a bérbeadó önállóan intézze az SZJA fizetést! Ugyanis a törvény szerint a vállalkozó kifizetőnek minősül, és kutya kötelessége havonta bérszámfejteni a bérleti díjat, levonni az adót, azt elutalni a NAV felé, a magánszemélynek pedig csak a nettó bérleti díjat kifizetni. Természetesen ugyanúgy mint egy bér esetében az éves kifizetésekről legkésőbb következő év január 31-ig igazolást ad a magánszemély részére, akinek fel kell tüntetnie ezeket az adatokat a saját SZJA bevallásában, de különbözet már itt sem fog keletkezni.
Nézzük mi a helyzet, ha vállalkozás ad bérbe!
Egyrészt vállalkozás csak akkor adhat bérbe, ha az ingatlan a saját tulajdonában áll, vagy pedig hivatalosan bérli azt (akár magánszemélytől, lásd az előző esetben ilyenkor mi az eljárási rend). Az ingatlanbérbeadás áfa szempontból egy mentes tevékenység, azaz függetlenül attól, hogy alanyi mentes vagy pedig áfás a vállalkozásunk, ezt a tevékenységet biztosan áfa nélkül fogjuk leszámlázni. A csavar annyi a dologban, hogy ha a vállalkozásnak az előnyösebb, akkor áfássá teheti ezt a tevékenységét, és akkor természetesen ugyanúgy 27% áfával számlázza ezen bevételeit bárki felé is adja ki az ingatlant, legyen az magánszemély vagy egy másik vállalkozás. Általában azok a cégek választják ezt, akik eleve főtevékenységként végzik a bérbeadást, hiszen akkor minden költségük áfa tartalmát is levonásba helyezhetik, ami felmerül ezzel kapcsolatban. Viszont a kisebb cégek, akik csak alkalomszerűen adnak bérbe sokszor jobban járnak, ha maradnak a mentes számlázásnál (ekkor ne felejtsük el arányosítani azon költség számlák áfa tartalmát, amelyeket nem tudjuk tételesen tevékenységenként elkülöníteni).
Itt említeném meg, hogy ez az ügylet az időszakos elszámolású ügyletek csoportjába tartozik, és ha számlát kell írnod, akkor ennek nem egyszerű szabályait különösen tanulmányozd át! Ehhez ebben a bejegyzésemben találsz segítséget.
Ha pedig katás vállalkozó vagy, akkor biztosan tudod, hogy maximum magánszemélyként végezheted a bérbeadási tevékenységet, és katás vállalkozóként nem, viszont itt is van több csavar. Egyrészt mindenképpen be kell jelentkezned adószámos magánszemélynek erre a tevékenységre (‘T101E jelű nyomtatványon). Nem kapsz új adószámot, hanem a meglévő marad, csak a törzsadataidba felvezetik, hogy ezt önálló és nem vállalkozói tevékenységként végzed. Illetve ha alanyi mentes vállalkozó vagy, akkor bizony a 12 milliós alanyi mentes keretedbe a bérbeadásból származó bevételed is beleszámít, és ha a kettővel együtt átléped a keretet, akkor a vállalkozói tevékenységed áfássá válik, míg a bérbeadás a tevékenység jellegére tekintettel marad mentes, ahogy azt fentebb már ecseteltem.
És hogy miért is kötelező az adószám ebben az esetben? Mert bérbeadás tekintetében a magánszemély csak akkor mentesülhet annak megszerzése alól, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
– nem egyéni vállalkozó,
– tevékenysége kizárólag adómentes ingatlan-bérbeadás,
– nem akar áfás lenni erre a tevékenységre,
– közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.
————————————————————————————————————————-
A fenti információ frissítésének időpontja 2018.01.17., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés 2019.04.01-jén frissült.
A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.