Iparűzési adó számítás

  • írta

Hogyan is kell kiszámítani, az iparűzési adót? Milyen lehetőségeik vannak a kisebb vállalkozásoknak iparűzési adó tekintetében? Nézzünk egy kis összefoglalást!

iparűzési adó számítás

A FŐSZABÁLY amit a nagyok és mi kicsik is alkalmazunk az így szól:

Árbevétel – Anyag költség – Eladott áruk beszerzési értéke – Alvállalkozók = Adóalap

Ezt az adóalapot kell megszorozni székhelyünk/telephelyünkön érvényben lévő iparűzési adó mértékével. Ez a jelenlegi törvény szerint max. 2% lehet, de mivel az önkormányzatok szabad kezet kapnak a meghatározásában, ezért mindig meg kell nézni az aktuális település helyi adós rendeletét, mert lehet ettől kedvezőbb is a mértéke, vagy akár iparűzési adó mentes települések is léteznek. Ugye tudjuk kik települnek oda? Tipikusan a székhelyszolgáltatók… + 1 TIPP: Érdemes azt is megnézni a rendeletben, hogy esetleg van-e adómentességi határ! Önkormányzati rendelet alapján ugyanis mentes lehet a 2,5 millió forintos adóalapot el nem érő vállalkozás (ez településenként változó), illetve ha a háziorvos, védőnő vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

Nézzük egy kicsit át, hogy milyen költségekkel is tudunk itt kalkulálni. Ha pl. gyártással foglalkozunk, akkor ide tartozik az alapanyag, amiből elkészül a termék, vagy a csomagolóanyag, de a szerszámaink is, feltéve hogy nem minősülnek tárgyi eszköznek (azok nem vonhatóak le az IPA-nál). Ha valamilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor eléggé behatárolt, hogy mi az amit anyag költségre tudunk könyvelni, nagyjából csak a tisztítószerek és irodaszerek. Ha kereskedők vagyunk, akkor a jó hír, hogy az áru amit beszereztünk és ugyanolyan formában továbbértékesítünk, az eladott árunak minősül és levonható az IPA számításnál a bevételünkből. Ugyanez a felállás akkor is, ha kiszervezzük a munkát, tehát mi  a vevő felé az adott dolgot csak továbbszámlázzuk az árrésünkkel növelten.

A főszabályon túl vannak SPECIÁLIS/EGYSZERŰSÍTETT módszerek is az iparűzési adó meghatározásához. Ezeket az alábbiakban ismertetem:

1. A 8 millió Ft alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások dönthetnek úgy, hogy a 80%-os szabályt választják. Ennek lényege az alábbi:

Árbevétel x 80% = Adóalap

Ez tipikusan a szellemi tevékenységet folytató pici vállalkozásoknak jó, akinek az anyagjellegű költsége a bevételük 20%-át sem éri el. A jó hír, hogy ez a két módszer közül elég év végén a bevallás készítésekor döntenünk.

2. Ne feledkezzünk meg a tételes módszerről sem, amit csak a katások alkalmazhatnak, és amit az összes többi módszerrel ellentétben sajnos előrefelé (induláskor vagy minden év elején február 15-ig) lehet választani:

önkormányzatonként 2.500.000 Ft x 2% = 50.000 Ft/év

Ezt én tipikusan csak annak a katásnak szoktam ajánlani, aki biztosan tudja, hogy 3.125.000 Ft felett lesz az árbevétele, és nem nagyon lesz anyagjellegű költsége. Tehát mindenképpen számolj, mielőtt ezt a módszert választod! Vagy ne válaszd az elején, és az első éves adatok alapján, következő évben már könnyebben el tudod dönteni, hogy neked ez jó lehet-e. Ha szeretnél technikai segítséget is kapni katásként az adminisztrációdhoz, akkor Neked erre az online tanfolyamra van szükséged!

3. A kivásoknak is van egy saját módszerük, mégpedig:

KIVA alap x 120% x 2%

Mivel a KIVA alap teljes mértékben eltér az árbevételtől, ezért nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a kivások számára, ez szokott a nyerő módszer lenni, amivel rengeteg iparűzési adót meg tudnak spórolni maguknak.

4. És végül az átalányadózók speciális adóalap meghatározási módszeréről se feledkezzünk meg:

átalányban megállapított jövedelem x 120% x 2%

Mivel az átalányadózók általában szellemi tevékenységűek, ezért kimondhatjuk, hogy a főszabállyal szemben ezzel biztosan jobban járnak, de még a 80%-os szabályt is veri ez az elszámolási mód náluk. Illetve számukra annál kedvezőbb az IPA, minél kedvezőbb költséghányadba tud valaki beesni a tevékenysége alapján átalányadózóként.

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2016.03.29., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés 2020.12.23-án frissült.

A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.