Vajon kire vonatkozik és pontosan mi is ez a kimondhatatlan nevű adó? Megtudod ebből a blogbejegyzésből, csak olvass tovább!
Azok a szervezetek, akik nem indulóként választják a katát, és eddig a Számviteli törvény hatálya alá tartoztak, azoknál felmerül ez az adófizetési kötelezettség. Ők pedig a betéti társaságok, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák és az egyéni cégek lehetnek csak. Szóval mindenki aki kettős könyvvitelről tér át a bevételi nyilvántartásra.
És miért is kell ilyen adót fizetni?
Azért, mert ezen társaságoknak – az egyéni vállalkozókkal szemben – lehet olyan korábban megtermelt nyeresége, amit nem osztott fel és fizetett ki a tagok között. Viszont az adónem váltás itt teljesen jogosan kikényszeríti ennek adóztatását.
Az osztalék utáni adót kiváltó adót a záróbeszámoló alapján így kell kiszámítani:
+ eredménytartalék
+ saját elhatározásból lekötött tartalék
+ adózott eredmény
+ jóváhagyott osztalék (még ki nem fizetett)
– nem apportból származó immateriális javak nettó értéke
– nem apportból származó tárgyi eszközök nettó értéke
= adó alapja x 15% = adó
Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékhelyesbítését nem vesszük figyelembe! Illetve negatív összeg nem jöhet ki, tehát ha az eszközök értéke magasabb lenne, akkor az adó alapja 0 lesz.
A kiszámított adót egyébként az utolsó társasági adó (’71-es) és EVA bevallásban (’43-as) kell szerepeltetni, attól függően, hogy melyik adónemről térünk át a katára. És az összeget három egyenlő részletben kell megfizetni. Az elsőt a bevallás benyújtására előírt határidőig (év végi váltás esetén ez május 31. lesz), a másodikat és harmadikat pedig a következő években május 31-ig. Természetesen ha valaki még az utolsó esedékes részlet előtt bármikor visszatérne a Számviteli törvény hatálya alá, akkor azonnal hatályos lesz és előírják a teljes kötelezettséget.
És a végére hagytam a slussz poént, hogy MIÉRT IS KEDVEZŐ ez az adó?
Gondolj csak bele! Jelenleg ha osztalékot vesz fel valaki a vállalkozásából, akkor nem csak a 15% SZJA-t kell megfizetnie, hanem még 17,5% szociális hozzájárulási adót is (évente ennek maximumát figyelembe véve). Viszont az osztalék utáni adót kiváltó adónál nincs szocho. Tehát a KATA választása ilyen szempontból is érdekes lehet (akár még megszűnés előtt is). 😉
Szeretnéd megtudni, hogy pontosan milyen teendőid is vannak, ha nem indulóként választod a katát? Szeretnéd is megtanulni, hogy hogyan töltsd ki a nyomtatványokat? Akkor gyere és csatlakozz online KATA tanfolyamom most induló kurzusához (VIGYÁZAT: évente csak 2x van ilyen lehetőség!)!
————————————————————————————————————————-
A fenti információ megjelenésének időpontja 2019.08.28., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.
A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.