10 Sze

Alanyi mentesek és a közösségi adószám

Minap jött egy levél egy kedves olvasómtól, amiben a közösségi adószámról kérdez. Idézek belőle: “Alanyi adómentes vagyok, és szeretnék közösségi adószámot igényelni az esetleges külföldi megrendelők miatt és a Facebook-os hirdetések miatt.” Aztán feltettem Facebook oldalamon a kérdést, hogy vajon ki mit válaszolna rá.

Pár régi követőmtől jöttek helyes válaszok, amik az “ÁFA” kérdéskört feszegették, viszont kiderült az is, hogy ez sokszor még homályos folt a vállalkozók fejében. Ezért úgy döntöttem írok erről egy blogbejegyzést, hogy kicsit oszlassam a tévhiteket.

alanyi mentesek és a közösségi adószám

Szóval közösségi adószámot bármely vállalkozás igényelhet, akár induláskor, akár később is lehetséges egy változásbejelentő nyomtatvány beküldésével a NAV felé.

Mikor van rá szükség?

Általában ha külföldi kapcsolatot létesítünk, azaz jön egy rendelés külföldről felénk, vagy mi szeretnénk valamit beszerezni mondjuk az Európai Unió valamely tagállamából. Harmadik országból történő import estén nem is fontos, ott majd VPID számra lesz szükségünk a vámolás miatt, de az egy másik téma.

Ez a probléma akkor is fennállhat ha áfás vállalkozásunk van, és akkor is ha alanyi mentesek vagyunk. Viszont az ÁFA miatt nagyon nem mindegy, hogy melyik esetében hogyan járunk el.

Ugyanis ha mondjuk egy vásárlásunk folyamán megadjuk a közösségi adószámunkat a külföldi partnernek, akkor ő automatikusan úgy veszi, hogy közösségi értékesítés történik, tehát nettó módon fogja kiszámlázni a termékét/szolgáltatását.

Mit jelent ez pontosan?

Hát hogy a nettó összeget fogjuk csak neki kifizetni, az áfát nem, azt majd itthon kell teljesítenünk, azaz a magyar 27%-os áfát majd következő hó 20-ig (negyedéves áfások esetén negyedévet követő 20-ig) szépen be kell fizetnünk a NAV-nak. Persze nem csak befizetnünk, hanem bevallanunk is kell az áfa bevallásban és még közösségi összesítő nyilatkozatot is küldhetünk feléjük.

Ha áfás vállalkozásunk van, akkor ez egy teljesen jó megoldás, hiszen akkor automatikusan levonásba is tudjuk helyezni rögtön ezt az áfát, tehát a bevallásban a + és a – oldalon is megjelenik. Ezzel likviditásilag jobban járunk, mert ugye nem kellett előre megfinanszíroznunk az áfa összegét is a beszerzéskor, amit majd csak később igényelhetünk vissza (ahogy ugye egy belföldi beszerzésnél történik). Viszont számoljunk azzal is, hogy így az eladáskor fog rárakódni a 27%-os áfa a termékünkre/szolgáltatásunkra, és azt ennek a beszerzésnek az áfájával nem fogjuk tudni majd csökkenteni.

Ha eddig világos, akkor most figyelj jól!

Alanyi mentes vállalkozás esetén mi történik egy ilyen közösségi beszerzés során? Majdnem ugyanaz mint az imént, csak épp azzal a különbséggel, hogy a 27% áfát itthon be kell fizetni, viszont levonásba már nem helyezhetjük.

A jelentős összegű szolgáltatási számláknál persze kénytelenek vagyunk e szerint eljárni ha szeretnénk elszámolni a vállalkozásunkban, viszont kis összegeknél szoktam tanácsolni, hogy ne bíbelődjünk e miatt a plusz adminisztrációval, és ugye még bank költségünk is keletkezik vele pluszban. Ilyenek pl. a Facebook hirdetések számlái is, amivel kapcsolatban egy régebbi bejegyzésemben már részleteztem a teendőket képernyőfotókkal kiegészítve. Nyugodtan olvass vissza!

Termékek esetében viszont van választási lehetőségünk! Évi 10 000 eurós értékhatár alatti közösségi termékbeszerzések során nem kötelező megadni a partnernek a közösségi adószámunkat (persze vannak olyan EU-s nagykereskedők, akik e nélkül szóba se állnak velünk), és ilyenkor az adott ország áfájával növelt bruttó összeget kell kifizetnünk a szállítónak. Ez az alanyi mentesek számára “olcsóbb” megoldás, hiszen a magyar áfa jelen pillanatban a legmagasabb az Európai Unióban, tehát bármely másik ország áfájával csak jobban járhatnak, ráadásul még plusz utalási költség és adminisztráció se terheli ez esetben őket.

Mi van akkor, ha mi adunk el külföldre közösségi adószámmal rendelkező partner felé?

Akkor az ugyanúgy közösségi értékesítés, amire az áfát majd ő a saját országában bevallja, megfizeti és vissza is igényli, ha tudja. Tehát alanyi mentesként és áfásként is nettót írunk a számlára, és azt a megjegyzést, hogy “ÁFA területi hatályán kívüli”, azaz közösségi értékesítés. Az “alanyi mentes” kifejezést ilyenkor nem szabad feltüntetnünk, és ne felejtsük el, hogy ilyenkor is van plusz adminisztrációs teendőnk, hiszen az áfa bevallás mellett közösségi összesítő nyilatkozatot is küldenünk kell a NAV felé!

FONTOS: Az ilyen külföldre teljesített szolgáltatások után nincs adófizetési kötelezettség, de ha valaki egyébként áfás és nem alanyi mentes, akkor igazából ez egy adólevonási joggal járó adómentes értékesítés. Tehát ha valaki egy EU-ból származó szolgáltatást épít be a saját szolgáltatásába, amit szintén külföldre teljesít, akkor az ez után felszámított áfa nem csak a fizetendő oldalon fog megjelenni a bevallásában, hanem levonásba is helyezhető. Tipikusan az informatikai jellegű szolgáltatások esetében gyakori ez a szituáció.

Kínai neked ez az ÁFA témakör? Jó lenne ha valaki összefoglalna neked minden tudnivalót, amire kezdőként szükséged van? Akkor gyere el következő kiscsoportos tréningemre január 24-én: szampatikus.hu/go/alapozo-trening/

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2016.09.10., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés 2019.01.04-én frissült.