Mostanában egyre gyakrabban kérdeznek tőlem a közösségi és import-export értékesítésekkel kapcsolatban, így arra jutottam, hogy összefoglalom a lényeget.
Nézzük először a közösségi értékesítést. Közösségen belül adóalany adóalanynak áfa nélkül, vagyis nettó módon számláz. Ez azt jelenti, hogy ha EU-n belülről kapsz egy számlát a vállalkozásod nevére, és megadtad a közösségi adószámodat is, akkor a számla áfa mentes lesz, de erre az összegre itthon be kell fizetni a 27% áfát, és le is vonható (persze csak ha áfás vagy és van levonási jogod). Ez ugye akkor okoz problémát, ha alanyi mentes vagy, mert akkor be kell fizetned az áfát, de nem vonhatod le. Ráadásul rendkívüli havi ÁFA bevallást és közösségi összesítő nyilatkozatot is kell beküldeni. Szóval itt érdemes azt kiszámolni, hogy még így is megéri-e külföldről rendelni, vagy jobban jár az ember, ha Magyarországon veszi meg az adott dolgot. Egyébként ha magánszemélyként rendelünk EU-n belülről, akkor az adott ország áfáját számítják fel, és bruttó módon jön a számla. Sokszor egyszerűbb ez a megoldás, ráadásul ha termékről van szó és nem nagy értékről, darabszámról, akkor akár később adásvételi szerződéssel ingóságértékesítésként akár el is adhatjuk saját vállalkozásunknak. Persze itt van egy felső értékhatár, ami fölött már SZJA-t kell belőle fizetni, de ez egy másik téma. Valamint itt térnék még ki arra is, hogy ugye jelenleg a legelterjedtebb ilyen számlák a Google-től és a Facebook-tól érkezőek, ahol szintén sokan el is feledkeznek arról, hogy ezek áfa nélkül jönnek és itthon bármit is fizetni kellene utánuk. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy a reklámadó miatt már meg se éri elszámolni őket. De erről a reklámadóról szóló cikkemben olvashatsz bővebben.
Ugyanez a helyzet pepitában, vagyis ha te adsz ki EU-s adóalanynak számlát, akkor szintén nettó módon, áfa nélkül számlázol. A számlára feltétlenül rá kell írni, hogy közösségi értékesítés történik, vallod az áfa bevallásban és összesítő nyilatkozat is megy róla. Az áfát pedig majd ő a saját országában fizeti és vonja is le a saját adókulcsának megfelelően. Ha EU-s magánszemélynek értékesítünk, akkor bruttó módon, a hazai 27% áfával terhelten számlázunk.
Viszont jön egy csavar 2015. januárjától. Ekkor ugyanis életbe lép egy új szabályozás EU-s szinten, miszerint bizonyos szolgálgatásoknál (pl. szoftver, kép, hang, zene és a távoktatás (online tanfolyam) is) majd a magánszemélyeknek való értékesítésnél a külföldi ország áfáját kell felszámítanunk, és befizetnünk az adott országnak (ha cégnek számlázunk, minden marad a régiben). Ebbe a tagállamba be is kell majd jelentkezni adóalanyként. Elvileg lesz országonként egy központi nyomtatvány, és ezt mindenki saját országában kell majd kitöltse, és ők fogják azt továbbítani a másik országba. Tehát ha minden jól megy, akkor itthonról intézhető lesz a dolog, nem kell ezért direktben a másik ország adóhivatalait megkeresni, de ugye hisszük ha látjuk…
Mi a helyzet azzal, ha harmadik országbeli (pl. Kína, USA, Szerbia stb.) adóalannyal üzletelünk? Hát bizony akkor belép a képbe a vám és az áfa is. 22 euró értékig vám és áfa mentes a küldemény, 150 euróig pedig vámmentes, de 27% áfa terheli. 151-999 euró között a kereskedelmi vámtarifa szerinti vámot és 27% áfát szabnak ki, 1000 eurótól pedig a kereskedelmi vámszabályokat kell figyelembe venni. Ha két magánszemély üzletel, akkor 45 eurós értékig vám és áfa mentes a küldemény. Tehát ezeket a szabályokat mindig tartsuk fejben, amikor azzal a gondolattal kacérkodunk, hogy külföldről rendelünk valamit.
Ha szeretnél jártas lenni hasonló témákban, iratkozz fel hírlevelemre, amihez most két tanulmány közül is választhatsz: Miben várhatok segítséget egy könyvelőtől a kezdetekkor?, vagy 5 jel, ami arra utal, hogy sürgősen könyvelőt kell váltanod?
Ha pedig konkrét kérdéseid merültek fel a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, akkor két konzultáció közül tudsz választani: Cégalapítási bozótvágó azoknak akik még csak tervezgetik a vállalkozóvá válást és a másik azoknak akik szeretnének bővebben tájékozódni arról, hogy milyen adómegtakarítási lehetőségeik is vannak.
————————————————————————————————————————-
A fenti információ megjelenésének időpontja 2014.10.28., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.
A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.