Skip to content

Reklámadó

  • írta

A reklámadóval kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban, például hogy a mikro és kisvállalkozásokat nem is érinti. Lássuk akkor sorban, hogy ki is érintett pontosan.

reklámadó

1. Reklámtevékenységből bevételt szerző vállalkozások (pl. tv, rádió, újság, honlap tulajdonosok), tehát akik más reklámját teszik közzé, náluk az évi 500 millió forint feletti bevételrész adózik, és csak nekik kell a törvény szerinti nyilatkozatot kibocsátaniuk.

2. Saját reklámját közzétevő vállalkozás, azaz ha saját marketingcsapattal végzi a reklámozást. Ide tartozik például ha megrendelünk egy szórólapot, felmatricáztatjuk az autónkat stb. Itt ugye nem más vállalkozás felületein hirdetünk, hanem saját magunk gyártatjuk le a reklámanyagot, és minden ezzel kapcsolatosan felmerülő közvetlen költség (pl. nyomda, futár stb.) összeszámítódik, és ha nem lépjük át az évi 500 millió forintot ezekből, akkor nem foglalkozunk a reklámadóval. Egyébként ez az 500 millió és az előző 500 millió egy közös határ, tehát össze kell vonni ha van reklámcélú bevételünk az ilyen költségekkel.

3. Ha mástól rendeljük meg a reklámot, és nem kapunk nyilatkozatot, akkor belép a  képbe a havi 2,5 millió forint feletti részre 20% adó

Van egy fontos szabály: Nem minősül reklámnak az a felirat, ami csak a cég nevét, elérhetőségeit tartalmazza és ennek nincs reklámcélja. De ha már a tevékenység is szerepel a leírásban (és úgy hogy egyébként az nincs hivatalosan benne a cég nevében), akkor az bizony reklámnak minősül.

Ami még fontos, hogy ha a fenti határoknak a közelébe se jutunk, akkor nincs bevallási, nyilvántartási kötelezettség sem, tehát nem kell semmiféle bejelentkezést, nullás bevallásokat, nyilatkozatokat gyártani. Ha csak a 3. eset merül fel egy-egy hónapban, akkor havi bevallást kell adni, és azt is csak arról a hónapról, amikor van fizetendő adó.

Viszont a számla záradékoltatással lesznek problémáink, és nem csak azért mert valaki nem tud mondjuk róla, hogy kellene ilyet kibocsájtania, hanem azért is mert pl. a legelterjedtebb hirdetési csatornák mint a Facebook és Google ha fene fenét eszik is, nem fog nekünk nyilatkozni semmiről se. Ekkor pedig életbe  lép a 3. pont, amiről fentebb írtam. De ne nyugodjunk meg annyival, hogy nálunk ez úgysem éri el a 2,5 millió forintot havonta, mert a reklámadó módosította a társasági adó törvényt is (az szja törvényt még nem, tehát az egyéni vállalkozók egyelőre fellélegezhetnek), és ha nincs nyilatkozatunk, akkor az a reklámköltség nálunk nem lesz elismert költség, és év végén meg kell vele emelnünk az adóalapot, vagyis mintha el se számoltuk volna… 🙁 Az egyetlen jó hír ezzel kapcsolatban, hogy úgy néz ki az áfát még levonhatjuk a nem záradékolt számlák esetében is. Ezt a múlt heti Adónavigátor konferencián mondta Szabó Gábor, aki a NAV tájékoztatási osztályán dolgozik.

Ha vannak kérdéseid a fentiekkel kapcsolatban, és bővebben tájékoztatást szeretnél a témáról, akkor szeretettel várlak konzultációmon: http://szampatikus.hu/go/vallalkozo-vagyok

————————————————————————————————————————-

A fenti információ megjelenésének időpontja 2014.09.29., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés azóta nem frissült.

A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.