Gyakori kérdés, hogy ha alkalmazni szeretnénk valakit, arra milyen lehetőségünk van. Egyáltalán ki foglalkoztathat kit? Nézzük csak a válaszokat!
Főként a katások szokták feltenni nekem azt a kérdést, hogy vajon nekik lehet-e alkalmazottjuk. A válasz az, hogy természetesen lehet. Igazából bárki foglalkoztathat bárkit. Még pár évvel ezelőtt annak is utánajártam egyszer, hogy az adószámos magánszemélyek is foglalkoztathatnak. Ez azért még számomra is furcsa volt kicsit…
Jelenleg az alábbi 3 formában lehetséges a legális foglalkoztatás:
– munkaviszony
– megbízási jogviszony
– egyszerűsített foglalkoztatás (régi nevén „alkalmi munka”)
Nézzük ezeket egy kicsit közelebből munkajogi szempontból!
A munkaviszony az egyik legelterjedtebb foglalkoztatási forma. Itt beszélhetünk teljes (8 órás) vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásról. A legfontosabb, amire ennél a formánál figyelni kell, hogy mindig legyen munkaszerződés, és a munkavállalónak mindig legyen naprakész jelenléti íve (egyedül a vezető pozícióban lévőknél nem kötelező). Illetve ha valaki munkaviszonyos, akkor kötelezően a havi munkabérét ki kell fizetni következő hó elején. Legnagyobb előnye, hogy munkáltatóként egyedül a munkaviszonynál érvényesíthetőek a különféle szocho kedvezmények (pl. munkaerőpiacra lépők utáni, mezőgazdasági, illetve szakképzetlen munkakörökben dolgozókra stb). A kismamák foglalkoztatásáról ebben a bejegyzésben írtam bővebben.
A megbízási jogviszonynál megbízási szerződést kell kötni a vállalkozó és a magánszemély között. Legnagyobb előnye, hogy ha nem történik munkavégzés, akkor adott hónapra nem kell bért számfejteni és kifizetni. Illetve ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2020-ban: 48.300 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, a jogviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak, és csak SZJA (15%) és szociális hozzájárulási adó (15,5%) terheli. Hátránya ugyanakkor, hogy viszonylag kevés olyan foglalkoztatási lehetőség van, ahol jogszerűen élhet ezzel a foglalkoztató, mert ezt önálló tevékenységnek tekinti a törvény. Tipikusan ilyen ha valaki otthonról bedolgozik, amihez a saját eszközeit használja, saját időbeosztásban tevékenykedik.
Végül beszéljünk kicsit az egyszerűsített foglalkoztatásról. Ez a turisztikai és mezőgazdasági idénymunkák tekintetében a legelterjedtebb. Munkáltatóként nagy előnye, hogy csak napi 1.000 (illetve 500) forint egységes közterhet kell fizetni, függetlenül a bér nagyságától, a kötelező alapbér pedig a minimálbér 85%-nak, garantált bérminimum esetén 87 %-nak megfelelő összeg. Viszont sokan nem tudják, hogy ha a mentesített keretösszegen felül kap valaki egy napra eső összeget (2020-ban napi: 9.633/12.597 Ft), akkor a különbözet után 15%-os SZJA fizetési kötelezettség keletkezik az éves adóbevallásában. Tehát ilyenkor a magánszemélynek be is kell vallani azt (ha kisebb az átlagos napi összeg, akkor nem) az SZJA bevallásában. Ha ez nem történik meg, akkor az adóhatóság azt hiányolni fogja, hisz a munkáltató ezt is jelenti a havi járulékbevallásában. Erről a formáról ebben a blogbejegyzésemben olvashatsz még praktikus infókat.
————————————————————————————————————————-
A fenti információ megjelenésének időpontja 2017.10.15., ezért előfordulhat, hogy a jogi háttér megváltozása miatt már nem időszerű, vagy téves. A bejegyzés 2020.07.31-én frissült.
A blogbejegyzés tartalma semmiképpen sem minősül adótanácsadásnak, az kizárólag segítséget nyújt számodra abban, hogy kiigazodj a felmerülő kérdésekben. Ha a saját vállalkozásodra vonatkozó egyedi kérdésed merülne fel, akkor érdemes eljönnöd hozzám egy konzultációra.